Hasznos írások

I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek

Alig mozdul a biztosítási piac
A Magyar Biztosítók Szövetségének friss adatai szerint az OTP-Garancia 9,16ról 9,82 százalékra növelte részesedését, míg a piacvezető Allianzé 21,88-ról 21,26-ra csökkent. A Generali piacvesztése szintén elenyésző: 14,73-ról 14,19-ra, míg az Aegon 8,70-ról 8,41-ra esett vissza. Az ING tartotta 13,32 százalékos részesedését az elmúlt három hónapban. (Világgazdaság 13.o.)

II. Hazai pénzügyi hírek

Biztosítói hírek

Nőtt a hazai biztosítók bevétele
A hazai biztosítók közül a legnagyobb díjbevételt az Allianz, míg a legnagyobb növekedést az Aviva érte el az első kilenc hónapban. Az első hat helyezett sorrendje nem változott. A biztosítók összesített díjbevétele az eltelt egy évben 8,26 százalékkal nőtt, s szeptember utolsó napjáig 680 milliárd forintot tett ki. (Magyar Nemzet 11.o.)

There were about...
Mintegy tíz vevő érdeklődött az OTP Garancia Zrt. megvásárlása iránt az első körben, a második fordulóban négy cég adott be ajánlatot, ezek között volt az AXA is - közölte Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke. (november 12-18. Budapest Business Journal 2.o.)

Külföldről jön az OTP profitjának negyede
A második negyedév után újra elégedettek lehetnek az OTP részvényesei: a bankcsoport harmadik negyedéves profitja elérte az 55,75 milliárdot, ezzel a kilenchavi adózott eredmény 156,95 milliárd forintra nőtt, ami 7,1 százalékkal haladja meg a tavalyi értéket. Urbán László vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy folynak tárgyalások stratégiai partnerségről több nemzetközi biztosítóval. Szó van az idén várhatóan 9-10 milliárdos eredményt hozó, a magyar biztosítási díjbevételek 9,8 százalékával rendelkező Garancia Biztosító eladásáról, de az eladási szándékot nem a cég számai, inkább a hosszú távú partnerség motiválja. Az OTP olyan partnert keres, aki 10-20 évre kötne megállapodást a közös termékértékesítésről. A befolyó pénzt - amelynek meglehetősen nagy a nyereségtartalma - az OTP nem a jövő évi osztalékalap bővítésére, hanem a biztosítónál nagyobb profittal kecsegtető bankok megvásárlására fordítaná. (Napi Gazdaság 13+15.o., Világgazdaság 1+14.o. OTP: kellemes meglepetés)

Megérintő fejlesztések
Az UniCredit Bank az Avivával közös co-branded bankkártyát dobott a piacra, amellyel a kártyatulajdonos itthon és külföldön azonnal - azaz a futamidőn belül is - hozzáférhet Aviva életbiztosítása keretében befektetett kiegészítő megtakarításához. Rugalmasság, minél kisebb törlesztőrészlet, az adósminősítés egyszerűsítése, a különböző betét- és kölcsönlehetőségek kombinációja jellemzi a magánszemélyek érdeklődését felkelteni hivatott megtakarítási és hitelpiaci újításokat. Az OTP Bank Világhitel/Világlízing konstrukciójában például négy devizanemben igényelhető jelzáloghitel vagy lízing, újdonságként, a svájci frank, az euró és a forint mellé felkerült a japán jen, amely alacsony kamata okán mostanság kivételes előnyöket kínál. A jelzálogfedezetű hitelekhez törlesztési biztosítás is köthető, így keresőképtelenség vagy munkanélküliség esetén az OTP Garancia Biztosító egy évig átvállalja a hitel törlesztését, haláleset, illetve teljes és végleges rokkantság esetén pedig a fennálló teljes hiteltartozást visszafizeti az OTP Banknak. (Népszabadság - Az év bankja melléklet, 9-13.o.)

One out of every four...
Minden negyedik biztosítót váltó autótulajdonos a Genertel Biztosító Zrt.-t választotta az idei kampány első hetében. A Genertel a Generali-Providencia Zrt. 100 százalékos tulajdonában van, jegyzett tőkéje 1,7 milliárd forint. (november 12-18. Budapest Business Journal 2.o.)

Kétmilliárd forintot csalt el a bróker
Két év leforgása alatt csaknem kétmilliárd forinttal kopasztotta meg az Axa Biztosító Zrt.-t az egyik területi képviselőjük. A férfi - vallomása szerint - egy befektetőnek adta tovább a pénzt. A rendőrség kihallgatta tanúként a férfit, ám ő tagadta, hogy köze lenne a történtekhez. (Blikk 9.o.)

Egészségügyi vita: merev frontvonalak
A Parlamentben tegnap megkezdték az egészségbiztosítási pénztárak alakításáról szóló törvénytervezet általános vitáját, az álláspontok továbbra is igen merevek voltak, az is kérdés, hogy a decemberi végszavazáson meglesz-e a többség. Érdekes újdonság, hogy ezúttal kormánypárti politikusok is sürgették a törvénytervezetben alapcsomagként szereplő szolgáltatások pontos meghatározását. Nemcsak az SZDSZ-szel, hanem saját pártelnökükkel, Gyurcsány Ferenccel is szembekerültek azok a szocialista országgyűlési képviselők, akik a módosító indítványaik elfogadásához kötik az egészségbiztosítást átalakító törvénytervezet megszavazását. Horváth Ágnes miniszter negyvenperces beszédében azt mondta, hogy az új szereplők (a vegyes tulajdonú pénztárak) új szemléletet hoznak, olyat, amitől a beteg jobb és biztonságosabb ellátásra, az állam kordában tartott költségekre számíthat. A pénztárakról elmondta, hogy fő döntéshozó szervezetükben, a közgyűlésben a tulajdonosi aránynak megfelelő szavazattal rendelkezik mindenki. A napi ügyekről az igazgatóság dönt, melynek elnökét a kisebbségi tulajdonos jelölné, a felügyelő-bizottságban pedig az állam kapna erősebb jogosítványokat. A pénztárak a járulékbevételek 3,5 százalékát fordíthatják saját működésükre, két százalék lehet a maximális profit. Az egészségüggyel összefüggő újabb gond, hogy nehezen árazhatók be az egészségbiztosítási régiók. A korábbi aggályokat igyekezett szétoszlatni a Medicina 2000 nevű szervezet azzal, hogy - saját felmérésére hivatkozva - állítja: a megyék többségében nyereséges az egészségbiztosítás. A napokban nyilvánosságra hozott kutatás eredményei azt mutatják, hogy a 19 megyéből mindössze öt esetében számolhatnak veszteséggel a piacra lépő befektetők. (Napi Gazdaság 1+2.o., Világgazdaság 6.o. Többen tovább nyirbálnák a törvényt, Népszabadság 2.o. Modellértékű ellentétek, Magyar Hírlap 4.o. Koalíciós szakítással fenyegető vita? Magyar Hírlap 4.o. Megváltozott kormánypárti álláspont, Magyar Nemzet 1.o. Szocialisták szemben a pártelnökkel, Magyar Nemzet 3.o. Fidesz: Mitől lenne jobb?, Népszava 1+3.o. Kákosyt jövő héten jelölhetik, Népszava 3.o. Kétes variációk érdekérvényesítésre, Bors 12.o. Horváth Ágnes az egészségügyi reformról, Blikk 2.o. Szakad a koalíció?, november 14. Hír TV: Híradó Az egészségügyi miniszter szerint... Hír TV: Híradó Az MSZP vezérszónoka...)

Alkotmányellenes biztosítási reform
Az SZDSZ az általa a holland rendszer mintájára megvalósítani szándékozott egészségbiztosítási reformot már részben végrehajtatta az MSZP-t képviselő pártelnök-kormányfővel és egészségügyi tanácsadóival, akik szintén inkább liberális, semmint szociális beállítottságúak. Azzal, hogy a társadalmi szolidaritás és kockázatközösség elvén nyugvó állami egészségbiztosítási rendszert - holland és szlovák mintára - profitorientált egészségbiztosítássá akarja átalakítani a kormány az SZDSZ nyomására, ugyancsak durván sérül a szövegében már gyökeresen módosított, valamint az EU-konform magyar alkotmány előbb már hivatkozott szakasza. Hollandiában azzal, hogy 2006-ban megszüntették a szolidaritás elvén alapuló kétpilléres egészségbiztosítást, átadva azt a nyereségorientált magánbiztosítóknak, a korábbi harminc euró összegű havi biztosítási járulék száz euróra emelkedett. Korábban a harminceurós járulék fizetése a munkáltató és a biztosított munkavállaló között feles arányban oszlott meg. Most a munkáltató a járulékfizetésben nem vesz részt. Az új rendszerben a biztosítótársaságok betegségi és szülési segélyt, azaz táppénzt nem fizetnek. Ezt a munkáltatók kénytelenek fizetni maximum két éven át, az összeg az átlagkereset hetven százaléka. A táppénz kifizetése alól a munkáltató csak akkor mentesül, ha erre biztosítási szerződést köt. A magán biztosítótársaságok így egy rókáról két bőrt húznak le. Az egészségbiztosítás tervezett magyar reformja csak annyiban különbözik ettől, hogy a felállítandó biztosítótársaságokban 51 százalék lesz az állami és 49 százalék a magántulajdon aránya. Ez azonban csak porhintés, mivel a tulajdonosi arány ellenére az irányítási jogosítványok a magántulajdonosi szférába csúsznak át. (Magyar Hírlap 17.o.)

Árulkodó tb-alapok
Jövőre 22 milliárd forinttal több pénz kerül az egészségbiztosítási kasszába, ami azt jelenti, hogy az idei inflációval számolva, azaz reálértékben kevesebb pénzzel gazdálkodhatnak. A 2007-es kiadásszűkítő intézkedések is eredményesek voltak, ez is csökkenti 2008-ra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár terheit. (Népszabadság 2.o.)

Sztrájkkészültség: közeledik a szolidaritás napja
A szolidaritás napjához folyamatosan csatlakoznak a szakszervezetek és társadalmi szervezetek. Ezek egy része különböző időtartamú munkabeszüntetést tervez november 21-re, mások a Kossuth téri demonstráción vesznek részt. A minisztérium hajlandó vitát folytatni a nyugdíjmegállapítás új szabályairól, illetve a korengedményes nyugdíjrendszerről, viszont az egészségbiztosítás reformjáról már nem. A Liga kifogásolja ezt, mert az érdekegyeztető tanács múlt heti ülésén a témában nem tartottak megbeszélést, hiszen az előterjesztést a munkavállalói oldal megvitatásra alkalmatlannak találta. Ezért nem valószínű, hogy a ma kezdődő tárgyalás eredményes lesz, és a szakszervezetek elállnak a sztrájktól. (Magyar Hírlap 3.o., Népszava 4.o. Sztrájkolni vagy nem sztrájkolni)

Bírság fenyegeti a repülőjegy-eladókat
Az Európai Bizottság célkeresztjébe kerültek a repülőjegyek internetes kereskedői. A vizsgált 15 uniós tagállam és Norvégia összesen csaknem négyszáz honlapjának a fele félrevezető információt közöl az árakról és egyéb adatokról. A tisztességtelen gyakorlat egyaránt jellemző a fapados és az ismert nagy nemzeti légitársaságokra. Kifogásolható többek között, hogy a biztosítást eleve adottnak tekintik, és csak akkor nem számítják fel, ha a vevő résen van, és kifejezetten anélkül rendeli meg a jegyet. (Napi Gazdaság 5.o.)

A casco és a kötelező felelősségbiztosítás beszerzését is központosítanák
A kormány még júniusban döntött arról, hogy központosítottan beszerzett, úgynevezett kiemelt termékké teszi a tartós bérlettel kombinált gépjárműflotta-üzemeltetést, azaz ezt a szolgáltatást a MeH Központi Szolgáltatási Főigazgatósága központosítottan szerezheti be a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a rendszerhez önként csatlakozó szervezetek számára. Ebből következő logikus lépésnek tűnik, hogy a közösen kezelt gépjárműállomány cascóját és kötelező felelősségbiztosítását is kiemelt termékké teszik. (Napi Gazdaság 11.o.)

SoKo-ügy: német jog szerint
A magyar-német társadalombiztosítási megállapodás alapján kiállított igazolás bemutatása ellenére is indulhat büntetőeljárás Németországban a társadalombiztosítási járulékok meg nem fizetése miatt. A bíróság három, a 2004, majd 2005 tavaszán végrehajtott német munkaügyi razziák keretében munkabérek visszatartásával, elsikkasztásával vádolt magyar vállalkozók pere kapcsán foglalkozott a magyar- német társadalombiztosítási megállapodás alapján kiállított igazolásokkal. (Népszabadság 15.o.)

Nyugdíjpénztári hírek

Nyugdíjvita: enyhülőben a szigor
Míg a kormány szigorítaná az előre hozott nyugdíjazással kapcsolatos szabályokat, több MSZP-s képviselő 2012. december 31-ig megőrizné a jelenleg hatályos, kedvezőbb rendelkezéseket, és csak ezután valósítaná meg a kabinet szerint már 2009-re bevezetendő változásokat. Az erről szóló módosító javaslatot korábban a kormány képviselője elutasította, a bizottság pedig támogatta, a tegnapi ülésen viszont a szociális tárcát képviselő tisztviselő támogathatónak nevezte. (Világgazdaság 2.o.)

Magyar Vélib’-eken utazott Párizs
Közlekedési káosz alakult ki tegnap Franciaországban, miután a vasutas-szakszervezetek megkezdték sztrájkjukat Nicolas Sarkozy köztársasági elnök nyugdíjreformja ellen. A francia kormány egy kérdésben engedni látszik: háromoldalú tárgyalások kezdődhetnek a nyugdíjkedvezményekben leginkább érintett nagyvállalatoknál. A szakszervezetek a kormány terve ellen tiltakoznak, amely felszámolná az egyes ágazati dolgozókat megillető kedvezményes nyugdíjazási lehetőséget. (Népszabadság 8.o., Magyar Nemzet 8.o. Közlekedési káosz, Metro 4.o. Vasutassztrájk)

Közgyűlési Meghívó - Allianz
Az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa 2007. november 30-ra, péntek 9.00 (9.15) órára összehívja a nyugdíjpénztári közgyűléseket. (Népszava 13.o.)

Banki tevékenység

Magyar Minőség Háza díjas kártya
A Széchenyi kártya Magyar Minőség Háza díjat kapott. A Magyar Minőség Társaság és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által életre hívott díjra minden olyan Magyarországon gyártott vagy forgalmazott termék pályázhat, amelynek egyenletesek, kiemelkedőek a minőségi jellemzői. Az idén 55-en pályáztak. (Világgazdaság 2.o.)
Személyi kölcsönök: offenzívában a bankok
Személyikölcsön-konstrukcióikat már felkészítették a karácsony előtti hajrára a bankok, sorban jelennek meg az akciós ajánlatok a piacon. A VGO utánajárt: az árengedmények alkalmazása mellett az idén a futamidő meghosszabbítása jelenti a slágert, de egyre több a pár nap alatt hozzáférhető gyorskölcsön is. (Világgazdaság 3.o.)
Terjeszkedik a Díjbeszedő Zrt.
A Díjbeszedő Zrt. megvásárolta az elsősorban pénzintézetek számára nyomdai szolgáltatásokat nyújtó Fold-R Zrt.-t. A Díjbeszedő Holding közelmúltban közzétett ötéves stratégiája szerint a társaság az organikus úton történő növekedés mellett akvizíciókkal is erősíti piaci pozícióját. Az informatikai outsourcinget is végző Fold-R a csoport pénzintézeti partnerei számára nyújtott szolgáltatási körét (bankkártya- és mobilbanki szolgáltatások) is bővíti. (Világgazdaság 8.o., Napi Gazdaság 4.o. Már mobilbankolni is tud a Díjbeszedő)
Eurómilliárdok jöhetnek
Ebben az évben mintegy 2,8 milliárd (tavaly 1,2 milliárd) euró összegű tőkét gyűjtöttek azok a kockázati- és magántőke-befektetéssel foglalkozó alapok, amelyek célpiacai között a kelet-közép-európai (KKE-) régió, így Magyarország is szerepel - mondta a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) éves konferenciáján Karsai Judit, a szervezet statisztikai bizottságának elnöke. Oláh László, az egyesület elnöke szerint a gyűjtött tőke mintegy negyede-ötöde lehet a Magyarországra allokált összeg. A kockázatitőke-alapok közül ráadásul egyre többen szeretnének a régióban befektetni; az Európai Kockázati- és Magántőke-egyesület felmérése szerint míg 2006-ban csak 5, addig 2007-ben 11 százalékuk, 2012-re pedig már a nemzetközi alapok 35 százaléka veszi célba a KKE-régiót - mondta Marie-Annick Peninon-Bemard, a szervezet igazgatója. Úgy véli, ez nagyon fontos tendencia. Jelentősen befolyásolja a magyar kockázatitőke-piacot az idén indult, de a befektetéseket ténylegesen várhatóan csak jövőre megvalósító Jeremie program, amelytől sokat várnak kockázatitőke-befektetői körökben. A program szerint 70 százalékban állami, 30 százalékban magánalapok pénzével lehet majd létrehozni elsősorban korai fázisú befektetéseket finanszírozó alapokat. Mint azt Benke Ákos, a programot irányító Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója elmondta: a Jeremie-ből 200 millió eurót fordítanának a kockázatitőke-befektetésekre, s 5-10 vegyes alap létrehozását tartja elképzelhetőnek. Szakértők a fellendülés kezdetét jövőre, annak kiteljesedését 2009-re várják. (Világgazdaság 9.o., Magyar Tőkepiac 3.o. Kockázati tőke: felértékelődött a régiónk)
Cégnövekedés a franchise-láncoknál
Ma kezdődik az újabb budapesti nemzetközi franchise-fórum, itt kiemelt szerephez jut az ingatlanos terület, hiszen az elmúlt években rendkívül dinamikus növekszik. A közvetítő irodák összesített száma az utóbbi években nem változott, miközben a hálózatok irodáinak száma évről évre nő, s a következő esztendőkben a piac jelentős átalakulására számíthatunk, a hálózatok további jelentős térnyerése mellett. Saját tranzakciós adatbázisuk és elemzői csapatuk segítségével az ingatlanközvetítők jelentős szerepet játszhatnak a hazai lakásállomány felértékelésében is - emelte ki Kühne Kata, a legnagyobb hazai láncnak számító Otthon Centrum (OC) franchise-hálózatért felelős ügyvezető igazgatója. A franchise-rendszerek által kínált egyik legfontosabb előny az új vállalkozás működési kockázatának csökkenése. Míg az új irodák több mint fele másfél-két év után bezár, addig a franchise rendszerben működőknél ez az arány minimális. Statisztikai felmérések szerint ma az ingatlantulajdonosok 25-30 százaléka bonyolítja ingatlanügyeit ingatlanközvetítőn keresztül, miközben Budapesten már a 40 százalékot is elérte ez az arány, s néhány éven belül várhatóan közel 50-60-ra emelkedik. Az Otthon Centrum 2007 tavaszán végzett országos, 4000 fő megkérdezésén alapuló, reprezentatív felmérésének eredményei alapján elmondható; a budapestiek több mint kétharmada, míg a vidékiek 60 százaléka bizalommal fordulna a franchise-rendszerekhez, ha ingatlant akarna eladni vagy vásárolni. (Világgazdaság 10.o.)
Alaptőkét emelt az MKB Bank
Az MKB Bank Zrt. zárt körben 526,582 millió forinttal megemelte az alaptőkéjét, amely így 14,94 milliárdra nőtt - közölte a hitelintézet. Az újonnan kibocsátott ezer forint névértékű részvények kibocsátási ára39 500 forint volt, így a tőkebevonás kibocsátási értéken 20,8 milliárdot tesz ki. (Világgazdaság 13.o., Magyar Tőkepiac 3.o. Félmilliárdos tőkeemelés történt az MKB Banknál, Magyar Hírlap 10.o. Tőkét emelt az MKB)
Hitelezésből gyarapodott a Raiffeisen
A Raiffeisen Bank a szeptember végéig tartó egy év alatt több mint ötven százalékkal növelte hitelállományát, az adózott profit pedig majdnem harmadával bővült közölte Horváth Krisztina vezérigazgató-helyettes. A nem konszolidált, IFRS szerinti adatok szerint a Raiffeisen mérlegfőösszege 24 százalékkal, 1948 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest, adózás előtti profitja pedig 40 százalékkal, 36,7 milliárd forintra emelkedett. (Világgazdaság 14.o., Napi Gazdaság 3.o. Sírva vigad a Raiffeisen, Magyar Tőkepiac 3.o. Rekorderedményt ért el a Raiffeisen Bank, Népszava 5.o. Jó harmadik banki negyedév)
Kockázati tőke: a kevesebb több
Az idén az első tíz hónapban a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület mindöszsze 12 kockázatitőke-befektetést regisztrált, ezek összértéke 365,7 millió euró volt. A tavaly január-októberi időszakban jóval több, 34 tranzakció volt, igaz, hogy ezek összértéke „mindössze" 106 millió euró. Az összérték megugrása ugyanakkor fegyetlen, a teljes érték 89 százalékát kitevő tranzakciónak köszönhető. (Világgazdaság 14.o.)
Hitelválság: megúsztuk?
Lassan közhelyszerű megállapításnak számít, hogy a magyar bankrendszer minden jel szerint kimarad az amerikai jelzálogpiaci fejlemények okozta válságból: egyrészt a hazai szereplőknek az ottani kitettsége gyakorlatilag a nullával egyenlő, másrészt az anyavállalatok eddigi, e témában tett nyilatkozatai is megnyugtatónak tekinthetők. A forintárfolyam szintén nem sínylette meg komoly mértékben az eddigi fejleményeket, és a hozamszint emelkedése sem nevezhető jelentősnek. Ennek ellenére korántsem állítanám, hogy a kívülálló nyugalmával szemlélhetnénk a nyugati bankok kiábrándító gyorsjelentéseit vagy a hirtelenjében megüresedő vezérigazgatói székeket. A válságban derekasan érintett hitelintézetek ugyanis a jelek szerint ugyanazon az úton jártak korábban, mint most kelet-európai társaik, csakhogy ők már a folyamat végén tartanak. Persze a magyarországi hitelintézeti piaccal kapcsolatban - az egyre kiélezettebb harc ellenére is - korai még kongatni a vészharangot: a bankrendszer tőkehelyzete stabil; a jövedelmezősége kissé romlik ugyan, de jó, és a piaci szereplők évről évre javuló hatékonysági mutatókat produkálnak. A rendszer stabilitása mellett viszont a magyarországi bankoknak is egyre látványosabban kell küzdeniük a piaci pozíciókért, és ez bizonyos aggasztó jeleket generál. Az árverseny növekszik, a hitelek marzsai, lassan bár, de mérséklődnek, a fogyasztókat szinte csak banki reklámok veszik körül, és a szereplők költségeket nem kímélve - és a megtérülési mutatókat látszólag figyelmen kívül hagyva - igyekeznek bővíteni értékesítési hálózatukat. (Világgazdaság 20.o.)
Eurókötvényből fejlesztene a MÁV
(Napi Gazdaság 4.o., Magyar Tőkepiac 2.o. A MÁV BAA1-es minősítést kapott a Moody'stól, Magyar Hírlap 12.o. Kötvényből fedeznék fejlesztéseiket, Magyar Nemzet 1+13.o. Mégis költözik a Nyugati pályaudvar?)
A bankok a megszorítások hatásának múlását érzik
(Napi Gazdaság 7.o., Napi Gazdaság 7.o. Jellemzően a nagyvállalatok képesek..., Magyar Hírlap 12.o. A nap száma, Magyar Nemzet 12.o. Kevesebb új lakáshitel)
A felszámolás mentheti meg a Pannon Baromfit
(Napi Gazdaság 11.o.)
A casco és a kötelező felelősségbiztosítás beszerzését is központosítanák
(Napi Gazdaság 11.o.)
A versenyképesség kulcsa a folyamatos megújulás
(Napi Gazdaság - Facility management 6.o.)
Ahol a keresleti és kínálati oldal egymásra talál
(Napi Gazdaság - Facility management 7.o.)
Privátbanki fiókot nyit jövőre a Commerzbank
(Magyar Tőkepiac 4.o., Magyar Tőkepiac 4.o. Triplázott a Commerzbank)
Elillannak a bioetanol-beruházások
(Magyar Hírlap 13.o.)
Valódi mega-bevásárlóközpont nyitja meg kapuit ma a Keletinél
(Népszava 1+8.o., Népszava 8.o. Megosztoznak a vevőkön a boltok, Magyar Nemzet 12.o. Lóversenyben a plázák)
Elhagyták régi pártingatlanjaikat a rendszerváltók
(Népszava 9.o., Népszava 9.o. A Fidesz-MDF értékesítési botránya)
Hatalmas sportcsarnokot álmodott Erzsébetváros
(Népszabadság 6.o.)
Tandemállás: összeadott tapasztalat
(Népszabadság 18.o.)

Hol vannak a milliók? Roham a hitelcégnél
(Blikk 1+3.o.)
Csökkentek az új lakáshitelek
(Metro 6.o.)

Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok)

Tartós korrekció várhat az FHB-ra
A harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon kellemetlen meglepetését a kispapírok közül az FHB részvényei okozták a Budapesti Értéktőzsdén. A hitelintézet kedd esti soron kívüli tájékoztatójában foglaltakra - a bankpapír októberi átlagos forgalmának több mint háromszorosa mellett hétszázalékos árfolyamzuhanással reagált a piac tegnap. Ugyanis az FHB a gyorsjelentés pénteki közzététele előtt bejelentette, hogy a harmadik negyedévben a ténylegesen elért eredmény közel 20 százalékkal a tervezett alatt maradhat. A keddi tájékoztató valószínűleg csupán lökést adott az egyébként is korrekcióra érett bankpapír piacán az eladási hullámnak - véli Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. Az FHB részvényeinek árfolyamát elsősorban az tarthatta magas szinten, hogy egy esetleges felvásárláskor a kérő hajlandó lehetett volna a fundamentumokat nem tükröző árat is kifizetni a papírokért. Az akvizícióra spekulálók türelmét - a mellett, hogy az az idő teltével egyre fogy - a lex Mol kapcsán megszigorított vállalatfelvásárlási szabályok is kikezdték. A piaci szereplők váratlan veszteségek miatti növekvő csalódottságát feltehetőleg a józanodás periódusa követheti mutatott rá az elemző. Vagyis az FHB papírjaira tartós korrekció várhat, amelynek során a szerdai záróárhoz képest százalékban kifejezve további két számjegyű árfolyamcsökkenés sem elképzelhetetlen. Hiába vannak a hitelintézetnél jó kvalitású vezetők, a kedvezőtlen piaci pozíciói miatt tizenkét havi célára mindössze 1500 forint környékére tehető - fűzte hozzá a szakértő. Kocsi János, az ING elemzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egyszeri tételek miatt romlott le a teljesítmény. (Világgazdaság 1+13.o.)
A dízel éve a Molnál
Dollárban számolva viszonylag stabil, forintban romló üzleti eredményt mutatott fel a Mol Nyrt. az év első kilenc hónapjában. Az eltérés abból adódik, hogy az olajiparban az árrést amerikai dollárban határozzák meg, míg a feldolgozási költségek helyi devizában merülnek fel - mutat rá közleményében a társaság, amely a forintban számolt eredmény csökkenésének jelentős részét a dollár forinthoz viszonyított 15 százalékos gyengülésére vezeti vissza. A pénzügyi műveletek vitték a pénzt: az első három negyedévben 28,3 milliárd forintos mínuszban volt a Mol. „Könnyített" rajta az APEH is, amely a 2006. I-III. negyedévi 21,6 milliárd forint háromszorosába, 66,1 milliárd forintjába került a cégnek. (Világgazdaság 10.o., Napi Gazdaság 13-14.o. Kevesebb olajon kisebb Mol-haszon, Magyar Tőkepiac 1.o. A zöldhasú fogságában a Mol, Magyar Hírlap 11.o. A gyenge dollár hatásai, Népszabadság 14.o. Mol-OTP: túl a várton)
Esett az OTP, szakadt az FHB
(Napi Gazdaság 13.o., Magyar Tőkepiac 1.o. Budapesti Értéktőzsde, Magyar Tőkepiac 4.o. Ismét lejtett a parkett Budapesten, Magyar Hírlap 10.o. A GDP húzta le a BUX-ot, Magyar Nemzet 12.o. Gyengélkedés Pesten)
A GDP-adat ellenére stabil maradt a forint
(Napi Gazdaság 14.o., Magyar Tőkepiac 3.o. Diszkontjegy-aukció: emelkedő hozam)
Tovább vesz a Richter
(Napi Gazdaság 14.o.)
Közel a 3,5 millió darabhoz az OTP
(Napi Gazdaság 14.o.)
Javítottak a befektetési vállalkozások
(Napi Gazdaság 14.o.)
Tíz éve tőzsdén a Matáv
(Napi Gazdaság 15.o.)
Spéder Zoltán növelte BIF-részesedését
(Magyar Tőkepiac 3.o., Magyar Hírlap 10.o. Spéder növeli részesedését)
Csúcseredmény a TVK-tól
(Magyar Tőkepiac 4.o.)

Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika

Kiábrándító magyar GDP-adat
A gazdasági növekedés újabb kellemetlen meglepetéssel szolgált a piaci szereplők számára. A bruttó hazai termék az előző negyedévi 1,2 százalékos éves bővülési ütemről egyszázalékosra süllyedt a harmadik negyedévre - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal és az Ecostat tegnap megjelent közös gyorsbecsléséből. Ezzel újabb mélypontot ért el a bővülés a Bokros Lajos nevével fémjelzett kiigazító csomag óta. A keddi inflációs adat után a GDP-szám is eltér az előzetes várakozásoktól, a Reuters elemzői konszenzusa 1,55 százalék volt. Az elemzők többsége úgy vélte, A gazdaság már túljutott a növekedési mélyponton, de a mostani adat rácáfolt erre a vélekedésre. A szezonálisan kiigazított mutató is csak 0,3 százalékos bővülést jelez az előző negyedévhez képest, a csak naptári hatást<íl tisztított éves bővülési ütem 1,1 százalékos volt. A bruttó hazai termék felülvizsgált adatát és annak termelési és felhasználási tételeit csak december elején publikálja a KSH, de az már korábban ismertté vált, hogy a mezőgazdaság és az építőipar jelenti a fő fékezőerőt a termelési oldalról. Az első kilenc hónap növekedési átlaga 1,6 százalékosra csökkent az előző év azonos időszakához képest. A most publikált adattal erősen lecsökkent a valószínűsége, hogy évi kétszázalékos növekedést lássunk az idén, ehhez ugyanis legalább három százalék körüli utolsó negyedéves bővülésre lenne szükség, de egyelőre semmilyen jel nem utal a mostani tendencia megváltozására. Az ipari termelés továbbra is jó teljesítményt nyújt, de a mezőgazdaság erősen visszaesett, és az idén nem várható csoda az utóbbi ágazatban - hívta fel a figyelmet Ligeti Csák, a KSH főosztályvezetője. Ráadásul a korábbi években szárnyaló pénzügyi szolgáltatások a PSZÁF és a bankok adatai szerint is alacsonyabb teljesítményt mutatnak az idén. A lassulás ugyanakkor nem csak a mostani keresletszűkülésre vezethető vissza. A harmadik negyedéves GDP-adat azt mutatja, a gazdaság átesett a növekedési mélyponton - ezt közölte a PM. Az előző negyedévhez mért bővülés 0,3 százalékos volt, az előző adat csak 0,1 százalékos. Látható, hogy a fiskális konszolidáció sikeresen halad - mondta Pichler Ferenc szóvivő. Hacsak nem korrigálja felfelé a harmadik negyedéves GDP-t a KSH, nem érjük el a 2 százalékos éves növekedési ütemet idén - kommentálta a vártnál rosszabb GDP-adatot Fórián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. A termelési oldalon az építőipar és az agrárszféra is gyengébben teljesíthetett a vártnál, s a megszorításokkal, a kiadások lefaragásával kapcsolatos jövedelemkiesések is nagyobbak lehettek, mint amire általában az elemzők számítottak. Az orvos-beteg találkozások csökkenése és a közszféra karcsúsítása szintén lefelé húzza rövid távon a gazdasági növekedés ütemét. Az mindenesetre valószínű, hogy az egészségügy és az oktatás átalakításával járó bevételkieséseket általában alábecsülték az elemzők - mondta Samu János, a Concorde szakértője. A mostani prognózisokban a nettó export és a beruházások mértéke kompenzálta a fogyasztás visszaeséséből származó kieséseket, s nem kizárt, hogy ezeknek a túlértékelése eredményezte az 1,9 százalék körül ingadozó elemzői várakozásokat. Ezt igazolná az is, hogy a kivitel és a behozatal különbségének dinamikája az előző negyedévben is eltért a külkereskedelmi adatokétól - hozta fel példaként Kondrát Zsolt, az MKB makroelemzője. (Világgazdaság 1+3.o., Világgazdaság 3.o. KSH: a lassulás összetevői, Világgazdaság 3.o. A PM optimista, Világgazdaság 20.o. Kapacitáshiány, Metro 5.o. Tovább lassult a hazai gazdaság, Napi Gazdaság 1+6-7.o. Mély gödörben a gazdaság, Napi Gazdaság 6.o. Vélemények a reálgazdaságról, Napi Gazdaság 6.o. A harmadik negyedéve GDP-adatok alapján..., Magyar Tőkepiac 2.o. A kiigazítás áldozata lett a gazdasági növekedés, Magyar Hírlap 10.o. Történelmi mélyponton a gazdasági növekedés, Népszava 5.o. Negatív meglepetést hozott a növekedés, Népszabadság 1+14.o. Növekedésből egyes, Magyar Nemzet 1+11.o. Újabb mélyponton a gazdaság)
Kivárásra játszanak az önkormányzatok
2009-től életbe lép az építmény számított értékén alapuló ingatlanadó - hacsak addig nem változtatják meg a jelenlegi szabályozást -, ám a legtöbb önkormányzat valószínűleg nem kívánja bevezetni, hiszen a települések nem kötelesek a kivetésére. Ám ha mégis bevezetik ezt az adófajtát, csak a törvényben szereplő alsó és felső értékhatárok között tehetik meg. A jogszabály az épület - ház, lakás, telek vagy kereskedelmi egység -, valamint a település - megyei jogú város, város, község - típusa szerint, megyénként, Budapesten pedig kerületenként határozza meg a minimum- és maximumértékeket, ezen belül azonban az övezetek kialakítása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A helyi adóhatóságok az övezeti besorolások alapján számítják ki az adó alapját, a tulajdonosoktól érkező bevallások alapján. A lap körkérdéséből az derül ki, hogy az önkormányzatok többsége a kivárásra játszik. Az MSZP egyik, ebben a kérdésben illetékes parlamenti képviselője nem kívánt az ingatlanadóról nyilatkozni, de azt azért sejteni engedte, hogy a kérdés még nem lefutott. Ezzel arra utalt, könnyen elképzelhető, hogy a későbbiekben megváltozik a szabályozás. Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szerint a 2009-től bevezetni tervezett ingatlanadó fő hibája, hogy nem lesz általános, vagyis az önkormányzatok döntésén múlik, kivetik-e vagy sem. "Az utóbbi idő legsúlyosabb csapása az értékalapú ingatlanadó bevezetése" - mondta Turi-Kovács Béla annak kapcsán, hogy az általa vezetett Kisgazda Szövetségpárt és a Nemzeti Fórum nyílt levélben fordult önkormányzati képviselőihez és polgármestereihez. Ebben arra kérik őket, hogy ne szedjék be a minap megszavazott adósarcot. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke elmondta: elfogadhatatlannak tartják az ingatlanadó jelenleg tervezett bevezetését. Előrevetíti ugyanis azt a tényt, hogy az állam nagyobb mértékben vonul majd ki az önkormányzatok finanszírozásából, és ezért rákényszerülnek - ha intézményeiket fenn akarják tartani -, hogy beszedjék az új sarcot. (Világgazdaság 1-2.o., Blikk 5.o. Nem kérünk ingatlanadót!, Bors 12.o. Polgármesterek miatt bukik az ingatlanadó?, Metro 2.o. MÖSZ: nem az ingatlanadóra, Magyar Hírlap 5.o. A szegényeket sújtja leginkább az ingatlanadó, Magyar Hírlap 16.o. Együtt hárítsuk el a fenyegető adósarcot, Magyar Nemzet 2.o. Nem kérnek az ingatlanadóból)
Ipari termelés, szeptember
A feldolgozóipar az előzetes adatok alapján ismét jó formát mutatott szeptemberben, továbbra is egyedüliként profitálva a dinamikusan bővülő külpiacokból. A részletes számokat ma teszi közzé a KSH. (Világgazdaság 1.o.)
Borúlátóbbak a vállalkozások
Rendkívül nagy mértékben romlottak a magyar cégek üzleti helyzetét és jövedelmezőségét tükröző mutatók, és ugyanilyen pesszimizmust jeleznek a vállalkozások jövőre vonatkozó várakozásai az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) legutóbbi kutatásának eredményei szerint. A konjunktúramutató minden részeleménél - a termelési szintet, a jelenlegi és a várható jövedelmezőséget, a rendelésállományt és a beruházási aktivitást jelzők esetén - csökkenést tapasztaltak - közölte Tóth István János kutatásvezető. Mind a belföldi értékesítésre, mind az exportra vonatkozó kilátások romlottak az elmúlt évhez képest, és a cégek a jövőben sem számítanak érdemi javulásra. Nem csak a kis és közepes, a nagy és döntően külföldi tulajdonban lévő, illetve exportra termelő társaságok várakozásai is romlottak. Parragh László, az MKIK elnöke szerint a felmérés adatai is arra figyelmeztetnek, hogy ösztönözni kellene a gazdaság növekedését. Ellenkező esetben arra lehet számítani, hogy tovább csökken a versenyképességünk, és egyre kevesebb működő tőke áramlik az országba. (Világgazdaság 3.o., Magyar Tőkepiac 2.o. Borúlátó vállalkozások, Magyar Hírlap 10.o. Jelentősen romlottak az üzleti kilátások, Népszava 5.o. Parragh: a gazdaság költségvetés-vezérelt, Magyar Nemzet 11.o. Mind jobban borúlátóak a cégek)
Erősen visszaeshet az idén a mezőgazdasági termelés
A mezőgazdaság bruttó termelése 2007-ben előreláthatóan 10-12 százalékkal esik vissza az Agrár Európa Kft., illetve a Kopint-Tárki prognózisa szerint - mondta a Napi Gazdaságnak Tóth Péter, az Agrár Európa Kft. ügyvezető igazgatója. Az említett visszaesés ugyanakkor - mivel az árak jelentősen emelkedtek - nem jelenti azt, hogy a hozzáadott érték nem fog nőni. A fentiekből adódóan a jobb gazdaságok jövedelmezősége sem csökken. A visszaesés fő okai, hogy a növénytermesztés, a kertészet kibocsátása az ismert időjárási okok - szárazság, fagy - miatt zsugorodott, illetve miközben az élelmiszer-fogyasztás - ha kismértékben is - növekedett 2007-ben, a magyar élelmiszer-gazdaság hazai piaca szűkült, vagyis a szerény fogyasztásnövekedés mögött az import állt. Az előzetes külkereskedelmi statisztikai adatok szerint az idén az első hét-nyolc hónapban elveszítette nettó agrárexportőri pozícióját Magyarország, ha az adatokból kivesszük a kukoricakivitel számait. (Napi Gazdaság 6.o.)
„A feketegazdaság ellen nem lehet úgy harcolni, hogy egy huszáros rohammal minden bástyát és várat beveszünk”
Az üzleti szféra nem örült ugyan az adóemeléseknek, de enélkül súlyosabb következményekkel kellett volna szembenéznie a magyar gazdaságnak, ha tartósan 10 százalék felett marad a költségvetés hiánya - állítja László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter, aki szerint legalább a GDP 2-3 százalékpontjának megfelelő, azaz 800 milliárd forintos tehercsökkentés lehetne az, amit a vállalkozások már megéreznének - ám ez kemény kihívás elé állítaná a büdzsét. A feketegazdaság elleni intézkedéseket eredményeseknek tartja, bár megjegyzi, hogy az APEH jelenleg a legális szektorban tevékenykedőket tudja utolérni. Olyan mulasztás is, amely effektív kárt nem okozott a költségvetésnek, méltánytalanul súlyos bírsággal járhat, miközben megteheti egy cég, hogy ne legyen főkönyve, ellenőrizhetetlenné tegye magát, és ezért 200 ezer forint a büntetés. Ma arra tud rámenni az APEH, aki bármilyen módon, de legális tevékenységet végez. Ennek két eredménye van: egyrészt elkezdenek fehéredni, több adót fizetni, legális formában működni, ez pozitív. Vagy teljesen kimenekülnek a legális szférából, kikerülnek az APEH látóköréből és még annyi adót sem fognak fizetni, mint korábban. Ha azt nézzük, hogy mi lenne jó az üzleti szférának, akkor nem kellene feladni az egyszerűsítést, az adószintek mérséklését. Ami az adócsökkentést illeti, a kiegészítő adókkal, az iparűzési adóval és a munkáltatói tb-járulékkal kellene kezdeni valamit - véli az adószakértő. Az üzleti szféra szempontjából nézve a GDP-hez mérve két-három százalékpontos adóterhelés-csökkenés az, ami már érzékelhető. Ez a két-három százalékpont látszólag kevésnek tűnik, ám több mint 800 milliárd forintot jelent, és ez már a költségvetésnek is kemény kihívás lenne - tette hozzá. (Napi Gazdaság 10.o., Népszava 7.o. Mérséklődő terhek)
Magyarországon lenne a legkeményebb szigor
A kormányzati költekezés korlátozására tervezett magyarországi törvény lenne a legkeményebb a maga nemében egész Európában - írja a Financial Times, amely interjút közöl Gyurcsány Ferenc kormányfővel a kérdésről. A tervezet célja annak biztosítása, hogy Magyarország ne kóboroljon el ismét a költségvetési fegyelem szabályaitól - mondta a lapnak a miniszterelnök. Gyurcsány szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a magyar költségvetést a 90-es évek eleje óta minden négy évben felpuhítják. A lap által idézett közgazdászok szerint a magyar törvénytervezet különösen szigorú, de a jogi korlátozások nem feltétlenül hatékonyak, ha ugyanis a politikusokat törvény korlátozza abban, hogy valamit csináljanak, találnak más módot. (Magyar Tőkepiac 2.o., Napi Gazdaság 24.o. A nap idézete, Népszava 5.o. Gyurcsány: drákói költekezési szigor, Népszabadság 16.o. Meg kell védeni magunkat önmagunktól)
Medgyessy Péterék szarvashibája
"Magyarország nem arra használja fel a közösségi támogatásokat, amire az Európai Unió elvileg biztosítja a lehívható forrásokat" - mondta Matolcsy György. Az Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint az unió két célt tart fontosnak a pénzek felhasználásában: a gazdasági növekedés gyorsítását és a foglalkoztatás bővítését. A közgazdász szerint egyik célnak sem felel meg az, ahogy elosztják az Új Magyarország fejlesztési terv nyolcezer milliárd forintját. A terv forrásaiból 2013-ig 1200 milliárd forint jut közvetlenül gazdaságfejlesztésre. Ez az összeg még Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára szerint sem ajándékozza meg Magyarországot jelentős gazdasági növekedéssel. A szakállamtitkár ezt egy tegnapi konferencián mondta. Kifejtette, hogy ismeri azokat a kritikákat, amelyek szerint kevés uniós pénz jut gazdaságfejlesztésre, de az a véleménye, hogy nem célszerű túl sok vissza nem térítendő forrást pumpálni a gazdaságba, mert így torzul a verseny, és ez a módszer rossz üzenetet közvetít a vállalkozásoknak. Az is baj, hogy így a vállalkozásoknak csak kis százalékát lehet elérni. Hozzátette: a vissza nem térítendő támogatások kevés forintot mobilizálnak. A szakállamtitkár példaként említette a Széchenyi-terv négyezer vállalkozásnak juttatott harmincmilliárd forintos támogatását, ami ötvenmilliárd forint tőkét mozgatott meg. Ezzel szemben a Széchenyi-kártya hitelkonstrukciója kilencmilliárd forint közpénzből kétszázötvenmilliárd forintnyi tőkét mobilizált százezer vállalkozáson keresztül. Matolcsy György szerint nem helytálló a Széchenyi-terv és a Széchenyi-kártya összehasonlítása. Az előbbi beruházásokra adott pénzt, míg az utóbbi forgóeszközök bővítését támogatja. (Magyar Hírlap 11.o.)
Kákosyt jövő héten jelölhetik
Hiába - ezzel az egy szóval lehet jellemezni, hogy megkezdődött a parlamentben az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvény vitája. A tervezethez készülő szocialista módosító indítványok ugyanis még nincsenek teljesen készen, így nem lehet tudni, hogy benyújtásuk esetén valóban kialakul-e koalíciós válság. Ilyen előjelekkel az Országgyűlésben csak megismételni tudták már számtalanszor elhangzott álláspontjukat a politikusok. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter expozéjában arról beszélt: a reform lényege, hogy az egészségbiztosítás működtetését új, egymással versengő szereplőkre, azaz az egészségbiztosítási pénztárakra bízza. Kökény Mihály, az MSZP vezérszónoka pedig kijelentette: pártja módosításokkal ugyan, de elfogadhatónak tartja a törvényjavaslatot. Az elvekben nem is vitáznak a kormánypártok, de a magánbefektetők jogosítványairól annál inkább. Az MSZP változtatni szeretne azon, hogy a megalakuló egészségpénztárak (jelenleg) hattagú igazgatóságában a magáncégek döntő befolyásra tegyenek szert s így ők feleljenek a mindennapi irányításért. MSZP-s politikusok cáfolták a lap azon információját, miszerint a szocialisták ezt úgy oldanák meg, hogy a vezető tisztségviselő kijelölését az államra bíznák, s ehelyett a taglétszám megváltoztatásáról beszélnek. Ám a lényegen ez nem változtat; ha többségben vannak a testületben az állami tagok, akkor az operatív irányítás is az övék. (Népszava 1+3.o., Népszava 3.o. Felesleges vita a biztosítási reformról, Népszava 3.o. Kétes variációk érdekérvényesítésre, Magyar Nemzet 1.o. Szocialisták szemben a pártelnökkel, Magyar Nemzet 3.o. Fidesz: Mitől lenne jobb?)
Kudarcos egyeztetések
Nem lesz semmi a kormány költségvetési felelősségről és a költségvetési hivatal létrehozásáról szóló javaslatából sem, melyről hosszasan egyeztettek a pártok. Miután a kormányfő bejelentette, hogy beterjesztették a Háznak a javaslatot, a Fidesz alelnöke közölte, nem támogatják azt, mert szerintük az előterjesztés pazarló és nem foglalkozik a kormánytagok felelősségével. Varga Mihály sajnálatosnak nevezte, hogy több hónapos ötpárti tárgyalás után a kormány „egyoldalú lépéssel” benyújtotta ezt a törvényjavaslatot. (Népszava 3.o.)
Közös ügyekről Nagyszebenben
Katonai tiszteletadással, a magyar Himnusszal fogadta tegnap Nagyszeben főterén Calin Popescu Tariceanu és kabinetje a magyar-román közös kormányülésre érkező Gyurcsány Ferenc vezette kormányküldöttséget. A közös kormányülés a Ramada Szállóban másfél órán át tartott. A magyar fél itt jelentette be, hogy január 1-jétől a szakképzett romániai munkaerő számára teljes mértékben megnyitja a magyar munkaerőpiacot. Aláírták az idegenrendészeti és belügyi együttműködésre, az EUforrásokból finanszírozott közös területfejlesztésre, a pénzügyi és adózással kapcsolatos kérdésekre, a kisebbségkutatás támogatására, a Budapest- Bukarest-Constanta gyorsvasút megépítésére vonatkozó dokumentumokat. Jövőre nekilátnak a Nyíregyháza- Szatmárnémeti-Nagybánya gyorsforgalmi út megépítésének. Gyurcsány Ferenc reggel az erdélyi magyar vezetőkkel folytatott megbeszélés után elmondta: a november 25-én Romániában esedékes európai parlamenti választásokon első alkalommal fenyeget a romániai magyar politikai egység megszűnésének a veszélye. (Népszabadság 1+8.o., Népszabadság 3.o. Apró lépések, Magyar Nemzet 9.o. Nyitott munkaerőpiac)
Árulkodó tb-alapok
Jövőre 22 milliárd forinttal több pénz kerül az egészségbiztosítási kasszába, ami azt jelenti, hogy az idei inflációval számolva, azaz reálértékben kevesebb pénzzel gazdálkodhatnak. Ez Kökény Mihály szocialista egészségpolitikus szerint nem tragédia, mert kisebb ellátórendszert kell fenntartani. A 2007-es kiadásszűkítő intézkedések (gyógyszertörvény, kórházkarcsúsítás, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése) is eredményesek voltak, ez is csökkenti 2008-ra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár terheit. (Lásd ábránkat az Állami Számvevőszék adataival.) A jövő évi költségvetés-tervezet sok eleme a biztosítói modellváltást szolgálja. A pénzbeli ellátások egy része (a rokkantsági ellátások, a rokkantsági baleseti táppénz) már jövőre, a táppénz, a gyed, a gyes pedig 2009-től a nyugdíjbiztosítási alaphoz kerül. Ha ugyanis létrejönnek az új egészségpénztárak, akkor azok csak a természetbeni ellátások szervezésére kapnak felhatalmazást, kifizetőhelyként már nem működnek, illetve nem is csinálnak semmit, ami nem közvetlenül a gyógyításhoz vagy a megelőzéshez tartozik. Ezt a változást "kíséri le" a járulékkulcsok és a kiadások átcsoportosítása. Összegében ugyanannyi egészség-, illetve nyugdíj-biztosítási járulékot kell leróni, mint eddig, de más elosztásban. (Népszabadság 2.o.)
Hiánycsökkenő koalíciós alku
Összesen 23 milliárd forintos, a GDP 0,1 százalékát kitevő hiánycsökkentésben állapodott meg a két koalíciós párt - adta hírül az SZDSZ közleményben. Kóka János pártelnök, gazdasági miniszter a büdzsévita parlamenti nyitánya előtt jelentette be: 70-80 milliárdos túltervezést látnak a költségvetésben, a párt ezt a pénzt adócsökkentésre, esetleg a hiány lefaragására használná fel (egyebek mellett). A pénzügyi tárca vitatta, hogy lenne ennyi túltervezés, és a szabad demokraták az adószavazáskor visszaléptek az szja-csökkentési javaslatuktól. Ám akkor bejelentették: a szocialistákkal tovább egyeztetnek az általuk "megtalált" tételekről. Végül az egyeztetések során 23 milliárdos engedményt sikerült kiharcolni. Kóka János azt nyilatkozta: nem feltétlenül az összeg a fontos, a megállapodás inkább elvi jelentőségű. Azt mutatja: igenis lehet találni - szerinte bőven - olyan kiadási összegeket a költségvetésben, amelyek racionálisan finoman szólva is nehezen magyarázhatók. Ez a tervezés jelenlegi állapotával indokolható: ma nem igazán vizsgálja, ellenőrzi senki, hogy egy-egy soron miért is épp az adott összeg szerepel. (Népszabadság 16.o.)
Kivételes elbánást kapott a Hankook
Közzétette a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a Fővárosi Bíróság felszólítása nyomán a Hankook gumigyárral kötött támogatási szerződését. A tárca honlapjára feltett szerződésből és annak két mellékletéből kiderül: nem ok nélkül halogatta a nyilvánosságra hozatalt eddig a Kóka János vezette minisztérium. A 2005-ben kötött megállapodás elképesztő kedvezményeket biztosít a dél-koreai óriáscégnek. A 15,88 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatáson kívül a Hankook képzési hozzájárulást és más adókedvezményt is kapott a magyar államtól. A multinacionális vállalat emellett egy esetleges későbbi, számára hátrányos adóváltozás esetére is be lett biztosítva, mivel a GKM erre az eshetőségre is garantálta részére a támogatást. A szerződés a Hankooknak szükséges engedélyekre is kitér: a magyar állam e területen minden olyan segítséget megadott a multicégnek, amely a beruházás kivitelezését előmozdíthatta. A többmilliárdos támogatás révén a hazai költségvetést erősen megcsapoló szerződés csak angol nyelven készült el, arról magyar nyelvű fordítás nem született. A dokumentum az angol nyelvet tekinti irányadónak arra az esetre is, ha a későbbiek során esetleg vita keletkezne a magyar állam és a multicég között. (Magyar Nemzet 1+5.o.)
A világ leggyorsabb társadalmi vitája
A világ leggyorsabb társadalmi vitáját bonyolította le a Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési tárcavezető felügyelte Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az oktatásban használható digitális táblákra is vonatkozó program vitára bocsátása napján ugyanis az ügynökség már ki is írta a 25 milliárd forintos pályázatot. A társadalmi infrastruktúra program keretében elviekben szeptember 28-tól október 15-ig lett volna ideje a szakmai szervezeteknek véleményezni az NFÜ 40 milliárd forintos programját, amely többek között a hazai tantermek digitális táblákkal történő felszerelését irányozza elő - magát a pályázatot azonban szeptember 28-án már ki is írták. A kétlépéses - most 24,8 milliárd, később 15,2 milliárd forint értékű - pályázaton „digitális tartalmak óraközi használatára” is lehet pályázni úgynevezett tantermi csomagokat igényelve. A digitális táblák darabonkénti tervezett beszerzési költsége szakértők szerint a piaci árnál jóval magasabb. (Magyar Nemzet 1+4.o.)
A bőrünkön érezzük a válságot
„2006-os év súlyos államháztartási válsága már a magyar lakosság szociális válságává változott át” - véli Mádi László, a Fidesz országgyűlési képviselője. Mint írja, a választások elmúltával már a kormánypárti közgazdászok is meg mernek szólalni, s a válság ténye ma már a legegyszerűbb ember számára sem titkolható tovább. Ugyanis a saját bőrén érzi azt. A nagyobb tudásunk másik oka az, hogy az elemzői piacon egy új - korábbi, kicsit más profilú munkásságával már nagyon komoly szakmai hírnevet szerzett - szereplő is piacra lépett. Ez a szereplő pedig nem más, mint az Állami Számvevőszék. Az eddigi gyakorlattól eltérően ugyanis a számvevők a 2008-as és azt követő rövid időszakra most először már vizsgálták a benyújtott költségvetés makrogazdasági megalapozottságát is. Ennek oka az, hogy a különböző kutatóintézetek sajnos eddig nem tudták megfelelően garantálni az elfogulatlanságot (esetleg a kormányzati megrendelésekkel némi összefüggésben), és ezzel összhangban a szükséges szakmai pontosságot sem az elemzéseikben, sem pedig az előrejelzéseikben. (Magyar Nemzet 6.o.)
Két állítás a hazai infláció alakulásáról
Veres János pénzügyminiszter november 13-án nyilatkozta: „Szeptemberben már csökken az infláció...” A KSH ugyanezen a napon közzétett közleménye szerint „a z előző hónaphoz képest 0,8 százalékos volt a drágulás...” (Bors 11.o.)

III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei

Jól belehúzott az eurózóna
Meglódult a GDP-bővülés az eurózóna országaiban a harmadik negyedévben - mégpedig a vártnál is gyorsabb ütemben. Az Eurostat adatait kommentálva a Reuters által megszólaltatott elemzők azonban rámutatnak: ezt a kedvező képet inkább csak a visszapillantó tükörben lehet látni, az idei október-decemberi időszakra és a későbbi hónapokra erőteljes lassulással kell számolni. Az egységes valutát használó 13 tagállamban a - negyedévről negyedévre alapon számított növekedés 0,7 százalék volt a július-szeptemberi időszakban, jóval gyorsabb, mint az előző három hónapra kimutatott 0,3 százalék. A szóban forgó adat éves rátára átszámolva 2,6 százalékos GDP-emelkedést tükröz, árnyalatnyival nagyobbat, mint az április-júniusi időszakra kimutatott 2,5 százalék. A Société Générale közgazdásza, Olivier Gasnier ez év utolsó negyedévre 0,2 százalék körül expanziót valószínűsít az egységes valutát használó térség egészére. A harmadik negyedév kedvező adatát nagyrészt az euróövezet legnagyobb gazdaságainak jó teljesítménye adta. A negyedévről negyedévre számított GDP növekedés Németországban 0,7 százalék volt, ezt a Reuters a beruházások - ennek részeként az építőipari tevékenység - fellendülésére és kisebb részben a fogyasztói kereslet szerény élénkülésére vezeti vissza. Franciaországban 0,7 százalékra gyorsult a negyedéves növekedés a július-szeptemberi időszakban, az előző három havi 0,3 százalékról. (Világgazdaság 4.o., Napi Gazdaság 7.o. Eurózóna: ez volt egy időre az utolsó jó negyedév?, Magyar Tőkepiac 3.o. Dinamikus eurózóna, Népszava 5.o. Eurostat: lassuló európai lendület)
Emelik a román minimálbért
A román kormány és a szakszervezetek a minimálbér 28 százalékos emeléséről állapodtak meg, ami így havi 500 lejre (37 ezer forint) emelkedik - jelentette be Varujan Vosganian gazdasági miniszter. Az egy főre jutó román GDP ma az EU-átlag harmada. (Világgazdaság 4.o.)
Bush megvétózta a szociális csomagot
Sokallta az oktatási, szociális és egészségügyi támogatásokra a költségvetésben előirányzott összeget George W. Bush amerikai elnök, és megvétózta a törvénytervezetet. Az elnök indoklása szerint az összeg 10 milliárd dollárral magasabb az elfogadhatónál, és ez sérti a fiskális fegyelmet. Bush elnök ugyanakkor aláírta a hadi kiadások múlt évhez képest 9 százalékkal, 460 milliárd dollárra történő emelésének a javaslatát, ráadásul még kevesellte is a Pentagonnak jutó összeget. A kongresszusban többségben lévő demokraták képmutatással és kettős mérce alkalmazásával vádolták a republikánus államfőt. (Világgazdaság 4.o.)
A német jólét kulcsa az export teljesítménye
Tavaly július óta 200 ezer új munkahely létesült a német exportgazdaságban tűnik ki abból a felmérésből, amelyet a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) végzett összesen háromezer tagvállalata körében. Axel Nitschke, a DIHK vezető közgazdásza szerint az a tény, hogy a német kis- és közepes méretű vállalatok (kkv-k) is világszerte jelen vannak a külpiacokon, fontos ösztönzést ad a jóléthez és a foglalkoztatáshoz Németországban. A felmérés kimutatta ugyanis, hogy a külföldön aktív német cégek az előző évekhez képest belföldön is növelték a foglalkoztatottaik számát, tehát „fontos motornak" számítanak a belföldi foglalkoztatás növelése szempontjából. Az is kitűnt, hogy a külföldön befektető és ott aktív német cégek 88 százaléka exportál. (Világgazdaság 4.o.)
Jövőre eredményeket vár az EU
Az Európai Bizottság 2008-2009-ben újra áttekinti a költségvetési források felosztását, ezért rendkívül fontos, hogy az új tagállamok már jövő áprilisban sikereket tudjanak felmutatni a büdzsé 44 százalékos kohéziós részének felhasználásánál. Ezzel lehet bizonyítani, hogy a kohéziós politika eredményeket hoz, amilyen gyorsan csak lehet. Elöljáróban ezt hangsúlyozta Alejandro Checchi Lang, az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának igazgatója szerdán Budapesten az új pénzügyi periódus tervezési és végrehajtási tapasztalatairól kezdődött kétnapos nemzetköri konferencián. Az Együtt a versenyképesebb Európáért mottójú, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ által szervezett tanácskozást megnyitva az EU vezető képviselője arra intette az új tagállamok jelen lévő irányítói hatósági és közreműködő szervezeti szakembereit, hogy a közösségi források felhasználásánál tartsák szem előtt a szubszidiaritás és a partnerség elvét, a szabályosságot, a teljesítményt és az elszámolhatóságot, s mindeközben soha ne tévesszék szem elől a célt, amelynek érdekében az adott fejlesztést végrehajtják. Elismeréssel szólt a magyar költségvetési kiigazítási erőfeszítésekről, amelyek eredménye a kiegyensúlyozott gazdaság lehet. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztések nélkül ma zéró növekedés lenne Magyarországon - hívta fel a figyelmet az uniós források jelentőségére a tanácskozást magyar részről megnyitó Baráth Etele volt Európa-ügyi miniszter. Emlékeztetett arra, hogy eredetileg 4-4,5 százalékos tempót kalkuláltak 2007-2013-ra, ez az EU-támogatások hasznosításával akár 6 százalékos növekedést is eredményezhetett volna. (Világgazdaság 5.o.)
Tagállami ellentétek adóügyek miatt
Nem sikerül megállapodni az EU pénzügyminisztereinek arról, hogy meghoszszabbítsák azon adózási kivételek időtartamát, amelyeket öt új tagország kapott a 2004-es csatlakozáskor. Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Ciprus és Málta engedélyt kapott, hogy a többi tagállamnál alacsonyabb adót vessen ki bizonyos iparcikkekre és szolgáltatásokra. Az átmeneti időszak az idei év végén jár le, de Németország és Dánia megtagadta annak meghosszabbítását. (Világgazdaság 5.o.)
Alig emelkedő UniCredit-nyereség
Az UniCredit SpA profitja 1,1 százalékkal, 2,41 milliárd euróra nőtt a harmadik negyedévben. A bank októberben fuzionált a római Capitaliával, amelynek adózott eredménye 66 százalékkal, 82,2 millió euróra esett a leírások és a költségek miatt. A bank vezérigazgatója, Alessandro Profumo az utolsó negyedévtől lényegesen jobb eredményeket vár. (Világgazdaság 14.o.)
Számítógépesíts, hogy versenyezhess másokkal
Európában sokan tárják szét frusztráltan a karjukat, amikor a globalizációra tekintenek, mert olyan reménytelenül nagy vak látszik a versenykihívás. A kontinensnek azonban van egy előnye a mai nemzetközi rivalizálásban, amiért Jean Monnet és Jacques Delors személyének jár a hála; ők hozták létre az egységes belső piacot, még mielőtt a globalizáció felkapott fogalommá vált volna. Utóbb ugyanis az egységes belső piacon folytatott szabad verseny vált azzá, ami esélyt adott a globális helytállásra. Mindez önmagában nem elegendő, ennél sokkal bátrabb gazdaságpolitikai lépésekre lenne szükség. Az írás szerzője észt. Mint írja, Észtország 1991-ben lépett ki a Szovjetunió által rákényszerített ötvenéves elmaradottságból. Szerencsére a világ éppen az idő tájt lépett be az információs forradalomként jellemzett új korszakba, ezért Észtország nyomban hozzáfoghatott az informatikai technológiákon alapuló infrastruktúra kiépítéséhez, így rövidesen a versenytársaival azonos esélyekkel léphetett színre. Az állami és a magánszektor beruházásai lehetővé tették Észtország számára, hogy a 90-es évek közepére az európai átlag feletti műszaki szintet érjen el az információs és kommunikációs technológiák területén. A szóban forgó szektor fejlesztésével a közigazgatásban és a bankszférában sikerült olyan technikai szintre jutni, amelyet Európában csak néhány helyen tudtak felülmúlni. A 90-es évek vége óta a banki tranzakciók 98 százalékát internetalapon hajtják végre, emiatt jóval kevesebb banktisztviselőre és -fiókra van szükség. A folyamat részeként ugyan nagy számban kellett banktisztviselőket elbocsátani, az információs technológiák előtérbe állításával azonban Észtország jóval versenyképesebb lett. A gyorsan javuló termelékenység erősen táplálta a gazdasági növekedést, amely hosszabb időn keresztül is gyors maradt, és 2006-ban elérte a 11 százalékot. Mindez azonban nem lesz fenntartható, hacsak Észtország nem kezdi el ontani a saját innovációit. Most, hogy az ország többé nem számíthat az olcsó munkaerőből eredő előnyökre, saját magának kell új technológiákat megteremtenie.